Elkezdődött az április, ami azt jelenti, hogy röpke három hét múlva repülök haza. Kettős érzések vannak most bennem, hiszen nagyon megszerettem Sri Lankát, Embilipitiyát, Kaduwelát is, de főleg azokat az embereket, akik itt körülvesznek. 

A legkisebb túlzás nélkül mondhatom, hogy mindenki mosolyog. Kis kedvesek, segítőkészek, én nem is értem, hogyan csinálják. Akkora kitartással próbálják megoldani néha a lehetetlent is. Tegnap például megpróbáltam egy kis kártyán internetet vásárolni, amit egyszerűen képtelen voltam beüzemelni, mert mindenképp SMS-ben próbáltam elküldeni a kódot, amit amúgy telefonszámként szokás beütni és fell kell hívni. Az ügyfélszolgálaton tamilok próbáltak volna segíteni, őket a bolti ...

Nappal...

2243 méter magas csúcs Sri Lankán. Szingaléz elnevezése Szent Lábnyomot jelent. Ugyanis  a legenda szerint ennek a hegynek a tetjén található a t örténelmi Buddha lábnyoma.

A hinduk a buddhisták a keresztények és a muszlimok egyaránt szent helyként tisztelik. Az iszlám hívők szerint Ádám lába itt ért először talajt a Földön. Allah azért jelölte ki pont ezt a helyet Ádámnak, mert ez hasonlított leginkább a paradicsomra.A zarándokút célja elérni a fenns íkot napkelte előtt. Állítólag járt itt többek között Nagy Sándor és Marco Polo is. 

Autóval indultunk Embilipitiyából Sri Padára, ebéd után. Az út körülbelül öt óra. Már előre nagyon boldog voltam, hogy végre túrázunk egy jót. Igen, nagyon ...

És még a salzburgi zsírom is eltűnt valahová

    Péntek reggel beszálltunk egy kicsi fehér autóba  ( bocsi, az a fajta zizi vagyok, aki az imént említett két darab dimenzió mentén jellemzi a különböző járműveket ) és elindultunk Rakwana felé Dhammasirivel. Hasznos tanulságként lejegyezném, maradjon itt az utókornak, hogyan kell a két órás útból legalább három órásat csinálni ( gyakorlottabbaknak a három és fél, négy is összejön ),  ha esetleg a forgalom jó, és emiatt nem tudod időben elhúzni az utazást. ÁLLJ MEG MINDENHOL, AHOL BANÁNT LÁTSZ!

Ez itt nem egy ricska ritka ( puszi innen azoknak, akik értik ) jelenség. Az úton bármerre mész: zödbanán, sárgabanán, éretlenbanán, érettbanán, kisbanán, nagybenán, ...

Február huszonhárom csütortok

Ma nagyon rendes volt velem Dhammasiri. Miután látta, hogy milyen morcos vagyok reggelente, inkább meghagyta a játékterem és kiegyeztünk egy későbbi kezdésben. Ennek meg örült a szervezetem és megérezve a korai szundi lehetőségét, hajnal háromig nem aludtam. De!!

Furcsa, hogy akárhogyan is számolom, hajnal háromtól reggel fél kilencig öt és fél óra telik alvással. Az eredmény az, hogy nem vagyok fáradt. Ha lefekszem éjfélkor és felkerelek fél hétkor, hasraesek a lépcsőn, lefejelem a tükröt, utálok mindenkit és mindez ráadásul még üvölt is rólam. Nincs az az energiaitallal lefőzött kotyogós kávé, ami helyrebillentené az energiaszintem egy ilyen ébredés után.

Ilyen boldogszág van, ha ...

Ma elég rossz k özérzettel ébredtem fel reggel. Körülbelül annyira futotta az erőmből, amíg megírtam egy Facebook-üzenetet a többi önkéntesnek: ne haragudjanak, de egyszerűen nem tudok ma megjelenni. 

Ezt követően megpróbáltam visszaaludni, hátha a régi recepteknek, miszerint ha sokat alszol, sok vizet iszol, bármi bajod is volt, rendbejössz, igaza volt.
    Ezt valószínűleg nem egy ázsiai nagymuti találta ki. Itt egyszerűen nincs olyan, hogy te bezárod az ajtót és alszol, amikor más ébren van. Addig kopognak, rázzák az ajtót a tokban, Erikáááááá-znak, hogy inkább megszakítod, bármilyen kellemes vagy fontos programod is volt  ( pl. pisi, kaka, sorozatnézés egy jó könyv olvasása) , mert reális az attól való félelem: ha nem ...